VI. ének
Ars poétikák
1
A jövőt láttam karnyújtásra,
hogy bajból is hasznot húzunk,
titkos papírral tele táska!
Bátrak és újítók vagyunk,
ebből nem gyűjthetünk vagyont,
nem is tudom, hogy minek kéne.
Ha így lesz majd, azt is hagyom,
az igazságból egy nagy kéve
csak magunknak lesz félretéve.
2
Konspiráció és viták,
az ifjúságé a jövő –
ha így van, nincs mód, hogy kivárd,
amíg igazol az idő.
A gyorsaság előkelő!
Tanárainkkal vitaklubban
tárgyaltuk elképzelhető
változások útját, s ha robban,
feloldódunk az alkalomban.
3
Adja Béla, a nagy professzor,
azt hitte, hatalmában tarthat,
ha tévedésről hevesen szól,
rossz törekvéseket elaltat.
De nem ő érezte az alkalmat,
mi loptuk el a tekintélyét!
Aztán már akármivel zargat,
mikor lépünk, ő is úgy lép,
nem kell a jó szó, nem kell kérés.
4
És meghívták a társaságot
egy lázadó-találkozóra.
Honnan tudták a Barnabásról,
bőven lesz mondanivalója?
Viszont, hogy önmagát megóvja,
a közösen írt felszólalást,
mit mind tudtunk már szóról szóra,
nem ő mondta, hanem Balázs
(szép fiú volt, csupa varázs),
5
és minket mind szépnek láttak,
merésznek, s persze fiatalnak,
akik azért lehetünk bátrak,
mert jól tudják, hogy mit akarnak.
Nem mondom, hogy pusztán hatalmat!
Nem hihettem, hogy szert teszünk
ilyesmire, és birodalmat
elég hamar felépítünk,
s közben nem is fáj a fejünk.
6
Őszinték voltunk akkor, és
merészek, de szervezni tudtunk,
a nagy siker nem szenvedés,
reményeink után futottunk.
Az állandóság épp kimozdult,
mindenhol a remény-szag terjedt,
ahol fal volt eddig, ott most út
keresztezte a megállsz!-elvet,
és rossz kertünkből folyton elvett.
7
Ha hazamentem a szüleimhez,
kérdezték, hogy amit a tévé
jelzőként a nevünkhöz illeszt,
nem rontja-e annak esélyét,
hogy diplomámat ők megéljék.
S hogy úgy tűnik, hitetlen lettem,
nem tűrnék el, ha úgy beszélnék,
ahogy az a Balázs mellettem.
Rossz társaságba keveredtem.
8
Míg rájuk a templomnál vártam,
és versen töprenghettem végre,
a helyi rendőr jött utánam,
hogy velem sürgősen beszélne
a főnök. Erről már egy éve
elfeledkeztem, és nem szóltam
a világról, bár úgy ígértem.
Ha kellett segítség a múltban,
most se feledkeznek el rólam.
9
Nyugodtan felejtsenek el!
Semmit alá-, se meg nem írtam,
a változás itt van közel,
már megmondhatom egész nyíltan,
a diktatúra régen sírban
van. Talán nem szóltak nekik?
Nem volt az rossz, de alig bírtam.
Tudom, hogy sokan élvezik.
Lehetnek bátrabb terveik.
10
Jobb menekülni a koleszba,
a kisváros konzervatív,
míg ott éltem, beleszoktam,
a tisztább élet hangja hív.
Ne legyél már ilyen naiv! –
röhögött rajtam Barnabás,
már elavult, amit ma írsz,
ha nem veted be a tudást,
amit szereztél, csak dumálsz.
11
Mi mostantól csak nagyban játszunk!
Te nem költőként számítasz,
sok rossz ember lesz a barátunk,
egyszer majd erről számot adsz.
Ne hidd, elég, ha rám mutatsz!
Mert én már régen kitaláltam:
a télre azt mondom, tavasz,
a zűrzavarra azt, hogy állam,
amit teszek – hogy nem csináltam.
12
De vedd ezt versbe, és szeretlek,
vagy szatírába, és utállak.
A világ még nem több, mint ketrec,
ám nem is kell rá magyarázat,
ha megpróbálod, az gyalázat,
mert inkább előre kell menni,
belakni bár a régi házat,
de nem hinni, a lényeg ennyi.
És nem elég csak elképzelni.
13
Most nem értem, miről beszélsz.
Mi nem a szabadságért küzdünk?
Van benne persze elmeél,
te több és más vagy, régen föltűnt.
A jövőnkből a remény eltűnt,
én inkább magam megcsinálom!
Kit érdekel a drága lelkünk,
kit érdekel a bárgyú álom,
majd változtatok a világon.
14
A változás az drága holmi,
túl kevés, s túl sok is lehet,
a jóízlésnek udvarolni,
nem szokja meg a képzelet.
A tiéd lázas és beteg,
az enyém persze versben őrjöng,
jó, hogy egyikünk se hideg,
az nem elég ezen a földön.
Én kis dolgokkal nem törődöm.
15
Már megfigyelted, hogy Balázs
milyen naiv, milyen buta?
Most még szükséges a varázs,
az öregekre hatnia,
de vezető nem lesz soha,
ezt tudnod kell, hát úgy barátkozz,
mostani önképünk oda,
nem új dolog kell új világhoz –
amit a lélek mélye rád hoz.
(Megjelent az Alföld 2024/9-es számában. A borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Versényi Anna grafikája.)
Hozzászólások